Azok az írások, amik arról szólnak, hogyan juss e-könyvekhez ingyen, nos, azok általában teljesen figyelmen kívül hagyják ezen könyvek szerzőinek érdekeit és jogait, hogy finoman fogalmazzak. Itt az ideje ezen változtatni. Mert van ám etikus módja is annak, hogy ingyen juss e-könyvhöz, és ezt mindig mindenki tudta is, csak valamiért az e-könyveknél nem kézenfekvő ez a lehetőség: könyvtár!
Magyarországon még gyerekcipőben járnak az e-könyvek, és ezeknek a könyvtári kölcsönzése is, legalábbis egy átlagos kisvárosi könyvtárban. De hiszem, hogy ez változni fog, és ami Észak-Amerikában, Nyugat-Európában vagy Ausztráliában mára megszokottá vált, el fog jutni ide is (mert ne már, hogy csak a McDonald’s).
Talán már most is vannak könyvtárak, ahol van erre lehetőség. A MEK elég nagy adatbázissal rendelkezik a klasszikusokból, kortárs szerzők viszont itt nem jellemzők. Érdemes a helyi könyvtárban érdeklődni ezzel kapcsolatban.
A MEK elég nagy adatbázissal rendelkezik a klasszikusokból, kortárs szerzők viszont itt nem jellemzők. Egy éve még azt írtam volna, hogy a keresés kissé nehézkes, főként akkor, ha csak “nézelődni” szeretne valaki, nem egy konkrét szerző konkrét könyvét keresi. Azóta viszont kellemes meglepetésként ért, hogy megújult a webes felület, van tematikus kereső, összetett kereső, sőt, konkrét szövegrészletre lehet a teljes gyűjteményben rákeresni.
Az elréhető művek általában több formátumban le is tölthetők, jellemzően Word, HTML vagy PDF. Ha neked éppen epub formátum lenne a legkényelmesebb, akkor ingyenes online konverter segítségével ahhoz is hozzájuthatsz.
A MEK talán ismert, de hogy kortárs magyar szerzők művei is hozzáférhetők online, ráadásul legálisan és ingyenesen, az nem annyira köztudott dolog. Pedig az 1998-ban létrejött Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) egyik küldetése ez, hogy a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásait átmentse a digitális korba, és elérhetővé tegye minden magyar számára, bárhol is éljenek a világban. Így olvastam el számos Szabó Magda, Rakovszky Zsuzsa, vagy éppen Tóth Krisztina kötetet. Nézd meg a katalógust itt!
A DIA egyébként számos ösztöndíjprogramot bonyolít, melyek segítségével különféle szempontok szerint támogatja a kiemelkedő magyar alkotókat.
Hogy néz ki a gyakorlatban a könyvtári e-könyv kölcsönzés a helyi könyvtárban?
Elméletben pont úgy, mint a hagyományos könyvek kölcsönzése, a gyakorlati megvalósítás az adott könyvtártól függ. Több alkalmazás is van, melyen keresztül a könyvtárak elérhetővé tehetik a katalógusukat, az olvasók pedig telefonra, tabletre, iPadre letölthető alkalmazások segítségével, a helyi könyvtári tagsági adataikkal belépve, válogathatnak.
Az én helyi könyvtáram, mely egy Sydney melletti pici település könyvtára, a BorrowBox és a Libby alkalmazásait használja. Az alkalmazás letöltése után a könyvtári kártyám adataival tudok belépni, és már böngészhetem is az e-könyvek és hangoskönyvek katalógusát.
Ha valami megtetszik, a kölcsönzés gombra kattintva le tudom tölteni a telefonomra, és így a kölcsönzés idejére offline is elérhető lesz. A 14 napos kölcsönzési idő lejártával az alkalmazás automatikusan “visszaviszi” a könyvemet, vagyis törlődik a telefonomról.
Ha hosszabbítani szeretnék, kétszer is megtehetem. Ha épp nem elérhető az adott e-könyvből szabad példány, akkor várólistára kerülök, és értesítést kapok, ha kölcsönözhetővé válik a könyv. (Igen, van ilyen, hogy nem azonnal elérhető, mivel minden kikölcsönzött példány után fizet a könyvtár a szerzőnek, így nem vesznek “végtelen” példányszámot.)
Hogy mely alkalmazásokon keresztül lehet e-könyveket kölcsönözni, és milyen könyvek vannak a katalógusban, ez az adott könyvtártól függ, és nemcsak országonként, hanem településenként és könyvtáranként változó. A legegyszerűbb, ha besétálsz a helyi könyvtárba, és megkérdezed.
Kinek jó az e-könyv kölcsönzés?
Az e-könyv nekem szívügyem. Nemcsak azért, mert én magam nagyon megszerettem, hanem azért is, mert úgy gondolom, olyan új lehetőségeket hoz, melyek előnyösek olvasóknak és íróknak egyaránt (itt írtam ezekről bővebben), és nem versenytársa, hanem kiegészítője a hagyományos könyveknek.
Mióta nem Magyarországon élek, még eggyel több okom van szeretni az e-könyveket, az óceán túlpartjáról ugyanis nagyon nehézkes és drága magyar könyveket keríteni nyomtatott formában. Tudom azt is, hogy nem vagyok ezzel egyedül, mert nagyon sok olvasóm is külföldön él, és – a magyarországi eladásokkal ellentétben – ők túlnyomórészt e-könyv formában vették meg az én regényemet is, ahogy, gondolom, sok más magyar könyvet.
Ha te vagy a külföldön élő magyar olvasó, akkor bátorítalak, nézz körül a helyi könyvtárban, milyen lehetőségek vannak e-könyv kölcsönzésre. Persze, valószínűleg a legtöbb könyv az adott ország nyelvén lesz elérhető, ahol élsz, de nem kizárólag. Valamint a kereslettől is függ a kínálat.
Ha egy ausztrál kistelepülés helyi könyvtárában elérhető még vagy 10 féle nyelv az angol mellett, akkor talán ott is, ahol te élsz. Ha pedig nem, kérd. A könyvtáraknak van lehetőségük bővíteni a katalógusukat, és ha többen is jelzik, hogy adott nyelvű könyvekre, vagy adott szerzőkre igény van, nagyobb az esély, hogy idővel figyelembe veszik.
Az Úton is kölcsönözhető könyvtárból
Az Úton című regényem elektronikus változata a legtöbb nagy könyvtári alkalmazáson keresztül kölcsönözhető: OverDrive (az ő alkalmazásuk a Libby), Bibliotheca, BorrowBox és Baker & Taylor. Így akár Angliában, Kanadában, Ausztráliában vagy Új-Zélandon élve is kikölcsönözheted a könyvtárból.
Azt, persze, nem tudom garantálni, hogy a te helyi könyvtáradban ténylegesen elérhető, mert csak akkor lesz az, ha a könyvtár beleteszi a katalógusába. Erre viszont megvan a lehetősége. Egy kérdést talán megér – természetesen bármely könyvre vonatkozóan, ami érdekel téged. 🙂
