Október 23. Sasok. A szélben lobogó zászló. Az égbolt. A hegyek ormán süvítő szél. A végtelen óceán. Egyszer a végtelenséggel asszociáljuk, máskor azt mondjuk, nem azt jelenti, hogy bármit megtehetünk, megint máskor azt, hogy talán csak illúzió. De mit jelent szabadnak lenni? Mit jelent nekünk, személyesen? Mit jelent ma? Ehhez hoztam három verset, mindegyik közel…
Read more
#Otthonolvasok. De mit? Ha már kifogytál az ötletekből, vagy csak új témákra kalandoznál, válogass a kedvenceimből. Pontosan 131 elemű a lista, de hát, ilyen címet nem lehet adni egy bejegyzésnek. 😛 Eredetileg a tavaszi bezártság idején gyűjtöttem őket, akkor még csak nyolcvanat, most kibővítem. Mert még mindig tart a járvány, sokat vagyunk otthon. Mert olvasni…
Read more
Hát kit ne izgatna ez a téma? Hiszen ma már lassan minden trauma. Míg ezt a szót először a második világháború után kezdték használni azokkal a katonákkal kapcsolatban, akik hónapokon vagy éveken keresztül borzalmas eseményeket éltek át, mára mintha kicsit leértékelődött volna. Mintha minden trauma lenne, amikkel mindannyiunk élete dugig van. A gyerekkori trauma pedig…
Read more
Igazság szerint én a késő tavaszt szeretem, az orgonaillatút, ami már a nyarat fogja kézen, és annál jobban csak a nyarat magát. De megtanultam szeretni az őszt is, főleg, amióta nem a becsengetést jelenti már. Megszerettették velem az utazásaim is. Ez váratlanul ért. Hogy ismeretlen helyekbe beleszeretek, nem olyan meglepő, de az volt, hogy az…
Read more
A hideg, kék folyó és a hűs esti levegő határán vékony, fehér páraréteg úszott. Az árnyak nyúlásával kissé meghízott, fehér dunnaként takarva be a Kupa folyó mozdulatlan tükrét. Ebben a tükörben fákat láttam, dús lombokat, zöldeket, kis sárgás foltokkal, és az ég egyre sötétebb kékjét. Pillanatokra volt csak időm bámészkodni, magamba szívni a csendet, amit…
Read more
Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek. New York Times bestseller, Amazon bestseller, és annyian dicsérték már, hogy kissé gyanakodva és szkeptikusan vettem kézbe, szinte készülve a csalódásra. Meglepett. Mert elmaradt a csalódás, ez a regény, krimi és fejlődésregény, jó. Ha azt mondom, nem vagyok nagy krimifaló, az még nagyon messze van az igazságtól. Elvétve…
Read more
– Nem álmodozni kell, hanem élni.– De lehet álmok nélkül élni?– De még mennyire. Nem hiszed? Pedig álmok nélkül igazából még könnyebb is. Eltűnik az elvárás, hogy az álmaidat kell élned.– De az nagyon fájhat. Ezt elveszíteni.– És az életedet a beteljesületlen álmokon keresztül nézni minden egyes nap, az nem fáj?– De még beteljesületlenül is…
Read more
Reggel még pizsamában, mezítláb kilépek a teraszra, hogy vessek egy pillantást a kékségre. A reggelim mellett is belebámulok. Aztán kizökkenek, mert felébred a Picur, és valamit biztosan akar. Enni, mondjuk. Én meg őt felöltöztetni. De amikor délelőtt elalszik, elszököm egy sétára. Vagy úszni. Figyelem a kék ötven árnyalatát, a kikötőből induló kompot, a part harsányzöld…
Read more
Alig egy hónapja olvastam Szécsi Noémitől először, és már akkor lenyűgözött a stílusa. Nekem nagyon bejön a szarkasztikus humor, és ő ebben remekel. A Finnugor vámpír ennek újabb bizonyítéka, és örökre megszerettette velem az írónőt. Már alapból a cím is… hát lehet ezt a könyvet nem kézbe venni ilyen címmel? De mi is ez? És…
Read more
F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus. Számtalan könyve is ilyen témájú: laikusoknak szóló könyvek kapcsolatokról, sérülésekről, gyógyulásról, fejlődésről. Én mégis az (eddigi) egyetlen regényét olvastam először. A Férfiidők lányregénye a második világháború után játszódik, és azokról szól, akik túlélték a holokausztot. Sok könyv és film próbálta már feldolgozni ezt a témát sokféleképpen, de F. Várkonyi Zsuzsa mégis…
Read more
