“Anya, a hullámok mikor fogynak el?” Noha nekem harminc évvel több időm volt már fontolgatni ezt a kérdést, a mai napig lenyűgöznek a hullámok, és ugyanolyan csodálattal bámulom a soha nem szűnő morajlásukat, erejüket, mint a pár éves Picur. Vonz és lenyűgöz az óceán – a végtelen, megszelídíthetetlen, konok és szabad. Amikor a partján állok…
Read more
Nyilván fogalmam sincs, egy hónap után. Azért egy pici mégis van, mert nagyon sok minden történt ez az egy hónap alatt, és teljesen másképp ismertem meg az országot, mint ahogy egy hosszabb utazás alkalmával ez lehetséges. Kevesebb látnivaló (noha bőven jutott idő erre is), több intéznivaló és mindennapi élet. Sydneyt általában egy meleg helynek képzeli…
Read more
“A másik Kanada” – mondta Ausztráliáról egy kanadai utazó, és bármennyire furcsának hangzott ez elsőre, értettem, mire gondol. Tényleg az. Habár az éghajlat nagyon más, és ez nem elhanyagolható. Több mint huszonöt órás repülőút után érkeztünk Sydneybe reggel hat körül, és semmihez nem volt kedvem. Sydneyhez sem. Túl meleg volt (ha ilyen mondat nekem elhagyja…
Read more
Az én városom Szeged. Itt nőttem fel, jártam óvodába, iskolába, egyetemi bulikba. Vadaspark, Boszorkánysziget, budibüfé, JATE és SZOTE bulik, egyetemi koriestek. Itt ismertem meg a Kedvest, szegedi színhelye van az első romantikus sétáknak, az első csóknak, az első közös albérletünknek. Családjaink a mai napig Szegedhez és környékéhez kötnek. Az én városom Bécs. Ide vezetett az…
Read more
Melyikkel kezdjem? Jó, ez nem kérdés, a nyár a szívem csücske, alapból is, itt is. Mintha nem is ugyanaz a hely lenne, mint az év többi részében. Végre nem szakad az eső, nincs jeges szél az óceán partján, és rövidnadrág-papucs a napi viselet. A sok napfénytől aztán extázisban van mindenki, tele vannak a parkok, utcák,…
Read more
Vannak, akik nem értik, minek költöztünk mi egyáltalán Vancouverbe. “Abba a szörnyű, hideg esőbe!” Vannak, akik ugyanígy nem értik, miért nem maradunk. “Ez a legjobb hely Kanadában, egész évben gyönyörű az idő, ki lehet menni a szabadba!” Mindkét meglátás igaz. Emlékszem, milyen ajánlásokat hallottam és olvastam a kisfiunk születésekor a csecsemők hidegben való levegőztetéséről, és…
Read more
Elkezdtem annak idején írni a kanadai naplómat, aztán jól abba is maradt, pedig épp az volt a célom vele, hogy megörökítsem, hogyan is néz ki egy újrakezdés külföldön, milyen az íve gyakorlatilag és érzelmileg. A címben feltett kérdésre is csak ez lehetne hiteles és személyes válasz. Általános válasz ugyanis nincs. Ha azt kérdezed, külföldön könnyebb-e,…
Read more
Habár mostanság azt az igaznak tűnő kifogást hitetem el magammal, hogy nincs annyi időm olvasni, mint szeretném, visszatérek most egy kicsit mégis az eredeti témához, ami miatt ez a blog indult, kedves könyveimhez, azoknak is a legfrappánsabb utolsó mondataihoz, esetenként bekezdéseihez. Általam és az én ízlésem, szeszélyem szerint kiválasztva. Nem ritka, hogy valójában a regény…
Read more
Majdnem egy éve, hogy kijöttünk, és ez bizonyos szempontból nem sok idő, más szempontból meg igen. Az első év egy új országban annyi élményt, új ingert és váratlan helyzetet ad, mint előtte öt-hat év sem. Ez lehengerlő, pozitív és negatív értelemben is, mikor épp melyik. Nagyon sok mindent nem gondoltam volna korábban. Itt egy csokor…
Read more
Sötét volt. Nem így terveztük megérkezni, de lerobbant az autónk, emiatt hosszú órákat elvesztettünk. Tudtuk, hogy a part mellett fut az út, de alig láttunk valamit, az autó fényszórójának sugarait mintha elnyelte volna körülöttünk a sűrű sötét. A sötét, melyből percenként újabb és újabb mozgó alakok váltak ki. Rájuk koncentráltam minden erőmmel, hogy még időben…
Read more
