Az árvizek és földcsuszamlások kíséretében távozó november után beköszöntött a kanadai tél. (Igen, hamarosan már el is köszön, de a meséléssel kicsit lemaradtam.) Amúgy meg nem is tudom, mennyiben tekinthető ez igazi kanadai télnek. Mondjuk, hó éppen van, feltéve, hogy jó helyen keressük. Vancouver és vonzáskörzete Kanada legmelegebb csücske. Nem véletlen jöttünk ám ide. Mínusz…
Read more
Esik. Egyre többet. Tudtam, el fog jönni az a pont, amikor haza akarok majd menni. Az elbukott vezetés vizsgám után jött. Mivel a magyar jogosítványt itt nem ismerik el, az elméleti és gyakorlati vizsgát is újra le kell tenni, és elsőre a gyakorlatin megbuktattak. Nemcsak azért esett ez rosszul, mert majdnem tíz éve vezetek balesetmentesen,…
Read more
Az az igazság, hogy Vancouver nem nagyon hozott lázba, amikor Kanadába költöztünk, ráadásul éppen mellé, sőt, vele egybenőve. Képzeletemet és álmaimat az óceán, a hegyek és a vízesések kötötték le, melyek valóban uralják ezt a vidéket – és valóban meg is érdemlik az álmodozást. Magunkat ismerve nem meglepő módon a város környékét hamarabb kezdtük felfedezni,…
Read more
Sokan kérdezték tőlem, az Úton hősnője én vagyok-e. Bár a válaszom határozottan nem, az utazás és világjárás nekem is szenvedélyem, és most egy kicsit világgá mentem megint, mégpedig családostól. Kanadába. Egy évre. Vagy kettőre. Vagy, nem tudom. Miért ide, miért most? Erre nehezen találok választ, pedig a válasz mélyen bennem van, csak nem szavakkal. Szavakkal…
Read more
2017-ben jelent meg Anna Gavaldának az Életre kelni című novelláskötete, de mintha csak az elmúlt évhez íródott volna, figyelmeztetésnek. És ez csak az egyik ok, amiért nagyon megszerettem. Rádöbbentett ez a kötet arra is, mitől igazán jó egy novella, és miért nehéz ilyet írni: mert pontosan jó helyen kell abbahagyni, nem írni egyetlen szóval sem…
Read more
Amint a címeiket megláttam, tudtam, hogy ezeket a regényeket el fogom olvasni. Van bennük valami, ami nem hagyja nyugodni a képzeletet, mert nem szokványosak, és azonnal gondolkodni kezdek, mi lehet mögöttük. További érdeme ezeknek a regényeknek, hogy tényleg van is sok minden a cím mögött, és a történet ismeretében az még kifejezőbbé, szinte ikonikussá válik.…
Read more
Rákaptam az angol klasszikusokra, az idei könyvkihívásom is róluk szól, de még ez sem elég. Anne Brontë első regénye után például muszáj volt a másodikat is elolvasnom, és ezzel a Brontë nővérek összes regényének végére értem. George Eliotra (akinek ez írói álneve, az igazi Mary Ann Evans) véletlen akadtam rá, és őt sem fogom egy…
Read more
Szabó Magdának szinte minden regényét olvastam, és bár a legtöbb tetszett, nehéz lenne kedvencet választanom. A legtöbb lenyűgözött az éleslátóan, finoman kidolgozott jellemekkel, a mélybe nézéssel, a felbukkanó helyzetek és játszmák pedig fájóan valóságosak. De az egyik kedvencre esélyes regény biztosan A Danaida, ami a legutóbb olvasottak egyike, mely érdekes kérdéseket feszeget sorsról és hiányokról,…
Read more
Egy évig éltem a Csendes-óceán partján, és ennyi idő elég volt ahhoz, hogy leszámoljak azzal a naiv gyermeki hittel, hogy a strandokra fürdeni jár az ember. Kaliforniában, ráadásul. Különösen felháborítónak találtam ezt azért is, mert gyerekként a nagymamámmal gyakran néztük a Baywatch című ikonikus sorozatot, és ott bizony folyton ki kellett menteni valakit a vízből,…
Read more
Szereted az angol klasszikusokat? Akkor biztosan olvastál már a Brontë nővérektől, akik már csak azért is roppant különlegesek, mert hozzájuk hasonlóan zseniális írók nem születnek minden másnap, ők viszont hárman is beleszülettek ugyanabba a családba: Charlotte, Emily és Anne. Hogy melyikük a legjobb író, abban talán soha nem fognak a kritikusok egyezségre jutni, és hogy…
Read more
