Kedvenc olvasmányaim, 2017

Created with Sketch.

Klasszikus és kortárs, világirodalom és magyar, ponyva, krimi, ifjúsági és történelmi regény, pszichológiai és életvezetési tanácsadó könyv… Akadt sok minden az olvasmányaim közt az elmúlt évben, és ha akarnám, se lehetne ezeket az oly különböző műfajú könyveket összehasonlítani.

Azért mégis készítettem egy listát, kiválasztva azt a tízet, ami a legjobban megérintett és így vagy úgy, de mély nyomot hagyott bennem. Egy-egy idézetet emelek csak ki belőlük, ha bármi mást mondanék, az nem férne bele pár mondatba… A sorrend pedig véletlenszerű. Tehát ők azok:

Füst Milán: A feleségem története

“Végül is mi a boldogság? Lábadozásféle, valószínűleg. Egy kis világosság a ködök és homály tömkelege után. Egy kis tisztaság a zűrzavar után.”

Kaffka Margit: Színek és évek

“Én nem felelhetek ma annak a valakinek a tetteiről, akit húsz esztendővel ezelőtt az én nevemen hívtak.”

Jean Liedloff: Az elveszett boldogság nyomában

“Az a szülő, akinek a napjai kizárólag a gyermekgondozás körül forognak, egyfelől valószínűleg unatkozni fog és mások is unalmasnak fogják találni őt, másfelől nagy eséllyel nem is lesz képes kielégítő gondoskodást nyújtani. A baba azt igényli, hogy egy aktív személy életében vegyen részt, akivel állandó fizikai kontaktusban van és megfigyelheti, hogy milyen élmények várnak rá később.”

Emily Brontë: Üvöltő szelek

“…van vagy kell még lennie valakinek rajtad kívül, akiben te is benne vagy még.”

Lev Tolsztoj: Anna Karenina

“A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.”

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

“– És mit gondol, meddig fogunk még így föl-alá hajókázni ezen a kurva folyón? – kérdezte. Florentino Arizának ötvenhárom éve, hét hónapja és tizenegy napja megvolt rá a válasza. – Amíg csak élünk – mondta.”

George Orwell: Állatfarm

“Tizenkét hang üvöltözött dühösen, és a hangok mind teljesen egyformák voltak. Most már nem volt kérdéses, hogy mi történt a disznók arcával. Az állatok a disznókról az Emberekre, az Emberekről a disznókra, aztán a disznókról megint az Emberekre néztek, és már nem tudták megmondani, melyik az Ember és melyik a disznó.”

Susan Forward: Mérgező szülők

“Ha választanom kellene a testi és a szóbeli bántalmazás közül, inkább egy verésnek tenném ki magam. Annak megmarad a nyoma, így az emberek legalább sajnálnak érte. A szavaktól az ember csak megbolondul. A sebek láthatatlanok. Senki nem törődik vele. A valódi sebek százszorta gyorsabban gyógyulnak, mint a sértések.”

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi-sorozat

“Az ember szeretné, ha minden a régiben maradna, de ha egyszer elmúlik valami, akkor nehéz úgy tenni, mintha semmi nem változott volna. […] Sose fogjuk elfelejteni az együtt töltött négy évet, de elképzelhető, sőt biztos, hogy a levelek ritkábbak lesznek, végül pedig teljesen elmaradnak. Egyszerűen azért, mert továbblépünk, ezerfelé megyünk, és bár barátok maradunk, ezek az évek csupán emlékként maradnak meg.”

Vicki Robin – Joe Dominguez: Your Money Or Your Life (Pénzt vagy életet)

“Enough is a fearless place. A trusting place. An honest and self-observant place. It’s appreciating and fully enjoying what money brings into your life and yet never purchasing anything that isn’t needed and wanted.”

Olvastad már az én regényemet?

Az Úton egy harminchoz közeledő, kalandvágyó magyar lány útkereséséről szól, aki a világ végére megy, hogy megtalálja azt, amire valójában vágyik – na, meg még egy csomó kengurut, vombatot, krokodilt, harsányzöld vagy éppen vörös és kietlen ausztrál tájat.

Ha tetszett, oszd meg:

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük