A vidéki papkisasszony, aki a világ egyik legszebb szerelmes regényét írta

Created with Sketch.

“…az ő kalandja nem Tom Lefroy lett, és nem is egy hozzá hasonló valaki, hanem az a kézirat az emeleten. Nem a házasság, hanem a művészet: és az ő művészete a fiatal nők életének ezt a rövid időszakát olyan okosan és annyi megértéssel mutatta be, hogy azt háromszor ilyen hosszú művekben is csak kevés írónak sikerült megoldania.”

Jane Austen mind a hat regényét még kamaszéveimben elolvastam, néhányat pedig felnőttként újra. Mindkét életszakaszban lenyűgöztek, és fel is keltették a kíváncsiságomat, hogy mégis ki volt az a nő, aki ilyesmiket írt?

Nos, egy vidéki paplány, aki nyolc testvérrel együtt nőtt fel, és sosem ment férjhez. “Drága húgomnak nem volt eseménydús az élete” – írta róla bátyja, Henry Austen. Claire Tomalin ezt a nem túl eseménydús életet igyekezett bemutatni a Jane Austen élete című életrajzban. Ami nem volt könnyű vállalkozás, mivel tényszerű adatokból és Jane leveleiből igen kevés maradt fenn.

Ennek ellenére a Jane Austen élete szórakoztató, egyáltalán nem száraz olvasmány. Érződik rajta, mennyire alapos, mennyire sok kutatómunka van mögötte, és nemcsak Jane életét, műveinek keletkezését mutatja be, hanem a 18. század végi és 19. század eleji Angliát is. Az írónő ugyan néha saját magyarázataival tölti ki azt a nem kevés lyukat, amiről tényszerűen nem sokat tudhatunk, de ezek a szubjektív értelmezések is érdekesek voltak számomra. Sosem rugaszkodtak el teljesen a valóságtól, Claire Tomalin ugyanúgy megpróbálta elképzelni, mik lehettek Jane érzései, véleménye bizonyos dolgokról, mint ahogy én magam is.

Jane élete pedig közel sem volt olyan eseménytelen, amilyennek Henry tartotta. Hét testvér mellett hogyan is lehetett volna, kezdjük mindjárt ezzel. 😀 S ehhez jön még a számtalan rokon és baráti család, a folyamatos bálok, összejövetelek, utazások. Látványos dolgok ugyan nem történtek Jane-nel, de rengeteg ember és esemény vette körül, ő pedig nyitott szemmel járt a világban.

Nőként meglátott és megtapasztalt olyan dolgokat, amikre mások nem sok figyelmet fordítottak, és páratlan érzékenységgel, éleslátással és humorral tálalta ezeket a regényeiben. Tudta, milyen hevesen szerelmesnek lenni és csalódni, tudta, milyen vagyontalan vénkisasszonyként élete végéig a családjától függni. Jane lelkész apja alapvetően ugyan nem számított szegénynek, de nyolc gyerek felneveléséhez igen. Míg a fiútestvérek többféle úton-módon küzdhettek boldogulásukért, egy lánynak ez nem adatott meg, neki egyetlen lehetősége a férjhezmenetel volt.

Jane pedig sosem ment férjhez. Szerelemből a vagyon hiánya miatt nem mehetett, máshogyan meg nem akart. Sok házasságot látott maga körül a családban, segített a szüléseknél, a kisgyermekek körüli teendőkben is eleget ahhoz, hogy nagyon is tisztában legyen az asszonysors realitásaival. “Szegény kis nyuszikám” – emlegette egyik unokahúgát. Kedves becézés és durva irónia is ez egyben. Az unokahúg egyike volt azoknak a közeli nőrokonoknak, akik évszámra szülték a gyerekeket, 9-11 gyerek kihordása és nevelése pedig igencsak megviselte őket, nem egy közülük a tizenakárhanyadik gyermek szülésébe bele is halt.

Jane együttérzéssel nézett rájuk, de a házasságról és a férjekről igen éles véleménye volt – amit azonban pontosan nem ismerhetünk meg, mert számtalan “botrányosabb”, őszinte hangú levelét a rokonok megsemmisítették. Ők úgy gondolhatták, nem való, hogy bármi is fennmaradjon az utókornak, ami bemocskolhatja a Jane makulátlan erkölcseiről alkotott képet.

Azért annyit szerencsére tudunk, hogy Jane egyáltalán nem olyan élettelen szent volt, amilyennek a temetésén elhangzott beszédben jellemezte a bátyja. Jó kedélyű, jó humorú nő volt, családtagjait szívesen ugratta, unokahúgai nagyon szerették, s élénk képzeletével, finom beleérző képességével új világokat teremtett a maga számára – és számunkra is.

Te olvastad Jane Austen regényeit? Melyik áll hozzád a legközelebb?

Olvastad már az én regényemet?

Az Úton egy harminchoz közeledő, kalandvágyó magyar lány útkereséséről szól, aki a világ végére megy, hogy megtalálja azt, amire valójában vágyik – na, meg még egy csomó kengurut, vombatot, krokodilt, harsányzöld vagy éppen vörös és kietlen ausztrál tájat.

Ha tetszett, oszd meg:

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük