Amerika különböző arcai 6 regényben

Created with Sketch.

A hollywoodi filmek Amerikáját jól ismerjük, talán már unjuk is. Most olyan regényeket hoztam, melyek szintén Amerikát mutatják meg, de másként – különböző arcait különböző korokból, egymástól nagyon különböző szereplőkön keresztül.

Mindegyik regényt szeretem valamiért, noha egyik sem tartozik kifejezetten a kedvenceim közé. A legértékesebb bennük számomra pont az, hogy nemcsak szereplőket hoznak közel, hanem Amerikának egyes korszakait és helyszíneit is, és áthatja őket ennek a hangulata. Mutatom őket sorban, a régebbi időkben játszódó regényektől közeledve napjainkig.

Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű

17. század közepe, Boston, Massachusetts

Hiába, ha valaki hosszabb időn át két arcot visel, egyet a tömeg, a másikat a maga használatára, okvetlenül összezavarodik, és maga se tudja már, hogy melyik az igazi.

Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű

Nathaniel Hawthorne híres történelmi regénye a puritán Új-Angliába visz minket, az 1600-as évekbeli Bostonba. Komor hangvételű történet ez, melynek középpontjában egy házasságtörés áll, ezen keresztül pedig a megszégyenítés, kiközösítés és a bigottság, valamint az érzések felvállalásának és a bűnnek a kapcsolatát járja körül.

Hősnője, a fiatalon, szerelem nélkül férjhez adott Hester, aki ráadásul halottnak hiszi régóta eltűnt férjét, rátalál a szerelemre, melyből egy gyermek is születik. Hestert viszont pellengérre állítják, majd egy életen át viseli a szégyen bélyegét mellén: egy skarlát A betűt (az adultery házasságtörést jelent magyarul).

A szélsőséges puritanizmus korában járunk, amikor valóban alkalmazták azokat a büntetéseket, amiket a regény bemutat. Ezekkel szemben áll Hester karaktere, aki erős és szerethető, saját belső iránymutatásait követő, azokért emelt fővel kiálló, egyértelműen pozitív hős. A férfi főhősről, Arthur Dimmesdale tiszteletesről ez már nem mondható el, őt se megérteni, se megszeretni nem tudtam. A megcsalt férj, Roger Chillingworth gonosz és egyre gonoszabbá váló, bosszúszomjas figurája legalább érthető, de Arthur csak egy árnyék Hester mellett.

Végül azonban még a szégyenbélyegről is bebizonyosodik, hogy ítélet ide vagy oda, a betűt a való élet ruházza fel jelentéssel. Hawthorne üzenete pedig számomra az, hogy az ember csak a saját belső parancsainak engedelmeskedve tud igaz maradni.

Hozzátenném még, hogy a nagyjából hatvan oldalas bevezetőt meglehetősen untam, nem is adott hozzá számomra a történethez, de ez tipikusan az az eset volt, amikor megérte átküzdeni magam az elején azért, ami utána következett.

Toni Morrison: Könyörület

17. század, New York, Maryland és Virginia államok

Nem csoda volt. Amit az Isten ad. Hanem könyörület. Amit ember ajánlhat fel.

Toni Morrison: Könyörület

Hayden Valley, Yellowstone National Park, USA

Toni Morrison regénye A skarlát betűhöz hasonlóan a 17. században, a korai gyarmatosítás korában játszódik, de a Könyörület elsősorban a kiszolgáltatottak, a fekete rabszolgák, őslakosok és adósrabszolgák sorsával foglalkozik, akik számára Amerika nem a szabadság és a lehetőségek földje.

Jacob Vaark, a holland származású kereskedő egy földbirtokostól annak adósságai fejében elfogad egy rabszolga kislányt, Florenst, és magával viszi birtokára, ami a korabeli viszonyok között a béke és nyugalom szigete. Erre a mozzanatra utal a cím, “könyörület”.

De a világ, aminek a képe kirajzolódik előttünk, egyáltalán nem könyörületes. Rebekka, Jacob felesége éppúgy rakományként érkezik Amerikába, mint a fekete rabszolgák, mivel apja, hírét véve annak, hogy egy amerikai kereskedő érintetlen, dolgos asszonyt keres magának, Angliában felteszi a hajóra, hogy aztán Jacob a tengerentúlon magához vegye. Miért éppen Rebekkával kezdem, amikor neki van az egyik legjobb sora a történetben felbukkanó szereplők közül? Pont ezért. Mert még ő, a jómódú kereskedő megbecsült felesége is kiszolgáltatottá válik, amikor Jacob meghal. Egy nő mellé férfi kell, anélkül nem lehet tulajdona, és nem óvhatja meg a tőle függő többieket sem. A hatalom pedig a férfié, de még az övé is csak akkor, ha fehér és vagyonos.

Toni Morrison írásának ereje van, reális, pátosztól mentes történetmesélése magával sodor, de arcul is csap. A Könyörületben szinte minden főbb szereplő nézőpontja kap legalább egy fejezetet, ezek váltakoznak Florens visszaemlékezésének fejezeteivel, ami nekem nagyon tetszett, mert még jobban felpörgette és átélhetővé tette ezt a könyvet, közel hozott minden egyes szereplőt. Florenst, az anyjától korán elszakított, szeretetre éhes fekete kislányt, Linát, a bennszülött szolgálót, Willardot és Scullyt, akik fehérként is rabszolgák (akkor még létezett az adósrabszolgaság), Florens anyját, a már említett Jacobot és Rebekkát, valamint Bánatot, egy elhagyatott, elvadult kislányt, akinek még valódi neve sincsen (és annyira nem is fontos senkinek, hogy adjon neki).

A történet előrehaladtával rájövünk, hogy női sors és szolgaság szorosan összefonódik, mert ahogy a szolgák uruktól függnek, úgy a nők is csak a férfihoz fűződő viszonyukban léteznek, önmagukban nem érnek semmit, nem tudnak boldogulni a világban. Még ha véletlenül találnak is egy emberséges férfit, amilyen Jacob, akinek a szereplők nagy része az oltalma alatt áll, az is törékeny helyzet, és ki tudja, meddig tart. Érzékletes, gyönyörűen megírt, fájdalmas regény.

Louisa May Alcott: Kisasszonyok

amerikai polgárháború ideje (1861–1865), egy massachusettsi kisváros

Gyermekeim szeretete, tisztelete, bizalma volt a legszebb jutalmam azért, mert megpróbáltam olyan jellem lenni, amilyennek őket szeretném látni.

Louisa May Alcott: Kisasszonyok

Ha könnyed, vidám, szívet melengető történetet keresel, ez az. Louisa May Alcott önéletrajzi ihletésű regénye tulajdonképpen egy lányoknak íródott ifjúsági regény. Főszereplője a March család, a négy lánytestvér, Meg, Jo, Beth és Amy March, valamint édesanyjuk, akik igen szűkösen, de meghitt boldogságban élnek, miközben az apa az amerikai polgárháborúban harcol.

A négy lány négy különböző egyéniség is. A 16 éves Meg, a legidősebb nővér igazi “kisasszony”, nagyjából a kor nőideálja: csinos, szelíd, ügyes háziasszony, távollétében az anyjuk helyettese. Nála egy évvel fiatalabb Jo, mindenki kedvence, a fiús, önfejű, szenvedélyes kis vadóc, akinek nagy álma, hogy író legyen (az írónő őt saját magáról mintázta). A 13 éves Beth félénk, kedves kislány, a családi zongorista, legkisebb húguk, a 12 éves Amy pedig a mindenki által babusgatott, kissé elkényeztetett és kissé hiú művészlélek.

A Kisasszonyok a négy lány mindennapjairól, kapcsolatairól és küzdelmeiről szól, és nagyon megható képet fest a testvéri és anyai szeretetről, a családi összetartás erejéről. Azt mondanám, túlságosan is idilli képet, de hát ez egy ifjúsági regény – ráadásul az egyetlen ebben a listában, ami igazán derűs hangulatú.

Edith Wharton: Az ártatlanság kora

19. század, New York City

A valódi magány az, amikor csupa kedves ember vesz körül, aki csak azt várja tőlem, hogy tettessek!

Edith Wharton: Az ártatlanság kora

Central Park, New York City, USA

Edith Wharton regénye az 1870-es évek New Yorkjába repít, a felső középosztály képmutató világába. Egy arisztokrata családból való fiatalember, Newland Archer lépeget előre megírt jövője felé, amikor felbukkan életében Olenska grófnő, az elvált, szabad szellemű és intelligens asszony, akivel akaratuk ellenére egymásba szeretnek. Csakhogy Newlandnek menyasszonya van, a bájos, óvott-féltett, mintafeleségnek nevelt May Welland.

Edith Wharton bámulatosan rajzolja meg a regényben a kor társadalmát, melyben minden pontos, bár íratlan és kimondatlan szabályok szerint történik, és minden felett szemet hunynak, ami kellemetlen. Newland próbál kitörni ebből a látszatközpontú, fojtogatóan kiszámítható világból, csakhogy az már túl erősen köré szőtte a hálóját, túlságosan is a maga képére formálta őt.

Álom marad csak a beteljesült szerelem, és az a más élet, aminek a vágya ott motoszkál Newlandben egész életében? A történet megmutatja, hogy az akadály nem a külső körülményekben van elsősorban, hanem benne magában. Newland azért nem tudja megtörni a ránehezedő külső elvárásokat és szabályokat, mert élete során már belsővé tette őket. Így formál minket a társadalom, melyben élünk.

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

1920-as évek, New York City és környéke

… bizonyosan úgy érezte, hogy elvesztette az élethez való jogát, s nagy árat fizetett érte, hogy túl sokáig egyetlen álomnak szentelte az életét.

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

A nagy Gatsby-t sokan a legjobb, legamerikaibb regénynek tartják, és egyik fő témája maga az amerikai álom. Főhőse, Jay Gatsby a nincstelenségből emelkedik a dúsgazdagok közé, alakját és meggazdagodásának történetét szinte legendák övezik. F. Scott Fitzgerald regénye azonban nem egy sekélyes happy end, hanem éppen annak a karikatúrája.

Partiról partira vezet minket az elegáns New York-i villákban, éttermekben, szállodákban, és figyeljük a dúsgazdag, felszínes embereket, akiket nem érdekel semmi, céltalanok és unottak. Egy kivétel van csak, Gatsby, az egyetlen szereplő, akinek célja van: vissza akarja kapni egykori szerelmét, Daisyt, aki annak idején megunva a rá való várakozást, feleségül ment a dúsgazdag és arrogáns Tom Buchananhez.

Írtam már korábban részletesen erről a regényről, olvasd el itt.

Tayari Jones: Egy ​amerikai házasság

napjainkban, Atlanta, Georgia állam

Az otthonodat nem te választod, se a családodat. A pókerban öt lapot osztanak. Hármat kicserélhetsz, kettő marad nálad: a család meg a szülőhely.

Tayari Jones: Egy ​amerikai házasság

New York City

Ahogy a címe is utal rá, ez a regény egy tipikus amerikai történet, mégsem olyasféle tipikus, amire ilyen címmel számítottam volna. Főhősei, az a bizonyos házaspár, Celestial és Roy fiatal, fekete házaspár Atlantában, az amerikai Délen. Celestial művész, Roy pedig ügyvivő, mindketten törekvők és szerelmesek, életük a tipikus amerikai álom forgatókönyvét követi. Vagyis követné… ha nem lennének feketék.

Royt ugyanis megvádolják, és tizenkét évre el is ítélik nemi erőszakért, amit nem követett el, és ezt Celestial is biztosan tudja, hiszen ő volt vele azon a bizonyos éjszakán a hotelban. Ez a regény nem a régmúlt idők nyomorúságos sorsú fekete rabszolgáiról mesél, hanem a jelenről. Tanult, sőt, jómódú feketékről, akik mindazonáltal mégis kiszolgáltatottak, és nem tudják megvédeni magukat az igazságtalanságoktól, amik a bőrszínük miatt érik őket. Roy bebörtönzése ártatlanul azokra a hírekre emlékeztet a közelmúltból, amik miatt a zavargások is kitörtek. Ez is Amerika egy arca.

De a regény nem ott ér véget, hog Royt végül sikerül hamarabb kijuttatni börtönből. Sőt, ezzel kezdődik a legérdekesebb rész, ami bemutatja, hogyan változtat meg a börtönt egy embert, hogy onnan nem jön ki senki ártatlanul, valamint azt, hogy mit tesz öt év távollét egy házassággal, ami alig egy éve tartott a kényszerű elváláskor. Celestial a börtönévek alatt magára marad, ami ugyan nem Roy hibája, de ez mégsem változtat azon, hogy a nő támaszt keres, ahol tud – történetesen egy gyerekkori barát, André szerelmében -, és munkájába menekülve úgy megváltozik az évek alatt, hogy Roy már nem is találja meg benne azt a nőt, akit otthagyott.

A börtönéveket Roy és Celestial leveleiből ismerjük meg, és ez ügyes technika arra, hogy kettejük kapcsolatának alakulása maradjon a középpontban ebben az időszakban is. A ritkuló levelek, majd a két év szünet pedig olyan hiányt teremt, amit a szereplőkkel együtt derítünk fel Roy kiszabadulása után. Hol a hűség, a kitartás határa? Felróható, ha egy ponton Celestial feladja, mert nem tud tovább várni, egy olyan erőnek alárendelve magát, amire nincs befolyása? Mi egy házasság alapja? Nem lehet, hogy Celestial, Roy és André mindhárman áldozatok?

A történet vége felé egyre fokozódik a feszültség, kissé hatásvadásznak is éreztem egyes mozzanatokat. Az alapvető problémák és kapcsolatok boncolgatása azonban érdekes volt, és a házasság mellett az apaság, az apák szerepe és befolyása is többször előbukkant. Egy amerikai házasság – a címe illik hozzá, napjaink Amerikája éppúgy témája ennek a regénynek, mint a házasság.

San Francisco, CA, USA

Neked van kedvenc Amerikában játszódó regényed?

A képeken pedig az az Amerika, amit én láttam 2014-ben és 2015-ben. Túl rég… 🙂

Olvastad már a regényemet?

Az Úton egy harminchoz közeledő, kalandvágyó magyar lány útkereséséről szól, aki a világ végére megy, hogy megtalálja azt, amire valójában vágyik – na, meg még egy csomó kengurut, vombatot, krokodilt, harsányzöld vagy éppen vörös és kietlen ausztrál tájat.

Ha tetszett, oszd meg:

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük