Hogyan formázd a kéziratod?

Created with Sketch.

Hogyan formázd a kéziratod?

A regényem magánkiadásával kapcsolatos tapasztalataim megosztásának részeként nemrég letölthetővé tettem egy ingyenes Word sablont, amit a kéziratod nyomdai előkészítéséhez használhatsz. Ez azonban már teljesen kész kéziratot feltételez, nemcsak tartalmilag, hanem formailag is. Most arról lesz szó, hogyan formázd a kéziratod magadnak, és azokat a lépéseket osztom meg, amiken a formázás során én is végigmentem – na, meg a velük kapcsolatos tippeket. A legtöbb nem túl meglepő, és nem is túl bonyolult, de azért érdemes listába venni őket, nehogy valami elmaradjon.

Mivel a regényemet e-könyvként is kiadtam, így az ezzel kapcsolatos formázásra is külön kitérek a bejegyzésben.

Betűtípus

Ezzel kapcsolatban a legfontosabb az a tény, hogy interneten talpatlan betűtípust érdemes használni (pl. Calibri, Arial, Tahoma, Verdana), nyomtatásban viszont talpast (pl. Times New Roman, Book Antiqua, Georgia, Garamond). Miért? Mert ez kellemes a szemnek. A kéziratunk szövegtörzse tehát mindenképpen valami talpas betűtípust kapjon, a cím és a fejezetcímek lehetnek különlegesebb, akár talpatlan betűtípussal szedve is.

E-könyvnél mi a helyzet? Mivel az olvasó magának állíthatja be a betűtípust, így nekünk nem kell vele foglalkozni.

Betűméret

Nincs rá szabály, milyen méretűek legyenek a szövegtörzsben a betűk, de hacsak nem olvasni tanuló gyerekeknek írunk mesét, 12-13-as méretnél nagyobbat nem érdemes beállítani. Ez se túl nagynak, se túl kicsinek nem tűnik, pont kellemes olvasni. De ha kétségünk van a betűmérettel kapcsolatban, nyomtassunk ki egy oldalt, és hamar kiderül, ha nem jól döntöttünk.

E-könyvnél mi a helyzet? Ezzel sem kell foglalkoznunk, az olvasó magának állíthatja be.

Tagolás

A címet és a fejezetcímeket érdemes más stílusra (más méretre mindenképp, de akár más betűtípusra is) állítani, mint a szövegtörzset, hogy könnyen kitűnjenek.

A szövegtörzset tagoljuk, ahol szükséges (legyen néha egy-egy enter 🙂 ), a sorközt picit nagyobbra vehetjük, 1,15-1,25 cm körüli értékre, hogy szellősebb legyen a szöveg, új egységek előtt pedig akár üres sort is hagyhatunk. A bekezdések első mondatát behúzhatjuk, ezt a Bekezdés beállításokban a Behúzás és térköz fülön állíthatjuk be.

E-könyvnél mi a helyzet? Nem szükséges külön formázni, de ez attól is függ, hogy mivel konvertáljuk át epub (vagy egyéb) formátumba. Az egyszerű konvertálást segíti, ha a fejezetcímekre valamelyik címsor stílust állítjuk be, és ennek a stílusnak a tulajdonságait változtatjuk ahelyett, hogy egyesével állítanánk a méretet és a betűtípust minden fejezet címénél (ez egyébként e-könyvtől függetlenül is gyorsabb és szebb megoldás, és így könnyen készíthetünk automatikus tartalomjegyzéket is).

Kötőjel vagy gondolatjel?

Erre már a szöveg megírása közben is figyelhetünk, de a helyesírás ellenőrzésekor mindenképp, a végső formázáskor pedig ellenőrizzük még egyszer.

Kiskötőjel

Először is van a kiskötőjel, általában ezt hívjuk simán kötőjelnek, és sem előtte, sem utána nincsen szóköz. Például: egy-egy; hébe-hóba; magán- és céges repülőgép; Glasgow-ban.

Gondolatjel

A gondolatjel nagyjából kétszer olyan hosszú, mint a kötőjel (bár ez betűtípustól is függ), és előtte is, utána is szóköz van. Kivétel, ha a mondatban a gondolatjelet írásjel előzi meg, illetve követi (tipikusan vessző). Legtöbbször párbeszédben, illetve közbevetett mondatrésznél használjuk.

Például:

– Igen – mondta csendesen. – Jobb, ha vége lesz, mielőtt igazán elkezdjük.

Azt hiszem, ezért féltem lépni. Inkább elfogadtam, hogy olyan életet élek, amilyenre neveltek és amit vártak tőlem – lediplomázok, rendes munkám lesz, férjhez megyek –, minthogy lerázzam ezeket az elvárásokat, és belekezdjek valamibe, amire én érzek indíttatást. Mert mi van, ha nem sikerül?

(A részletek az Útonból származnak.)

Nagykötőjel

Végül van még a nagykötőjel, ami szintén kétszer olyan hosszú, mint a kiskötőjel, de sem előtte, sem utána nincsen szóköz. Tipikusan tulajdonnevek összekapcsolásakor, illetve valamettől valameddig terjedő viszony jelölésére használjuk.

Például: Boyle–Mariotte-törvény; a Budapest–Szeged útvonalon közlekedő vonat; Osztrák–Magyar Monarchia.

E-könyvnél mi a helyzet? Semmi különös dolgunk nincs vele.

Neked is feltűnt, hogy ha már van egy kész anyagod nyomtatott könyvhöz, ennyi erővel akár e-könyvet is készíthetsz belőle? Hogy mennyire egyszerűen, arról egy tömör útmutatót is készítettem (történetesen e-könyv formában), amit itt alul, a hírlevelemre feliratkozva tölthetsz le. Akkor pedig már csak egy kézirat kell, amit szépen megformázhatsz.

Hogyan adj ki e-könyvet ingyen?

Készítettem egy rövid, de az e-könyvek magánkiadásával kapcsolatban minden lényeges kérdésre választ adó e-könyvet (naná!) a témában, melyet ingyen megkapsz, ha feliratkozol a havi hírlevelemre.

Ha tetszett, oszd meg:

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük