Egy szép őszi napon történt, hogy életemben először léptem olasz földre. Milánóban. Bevallom, az olcsó repülőjegy és a meleg olasz ősz voltak a fő indokok erre a hosszú hétvégés kiruccanásra. Bár mindig is Rómáról álmodoztam, mint első olasz városról, amit meglátogatnék, Milánó rendkívül kellemes meglepetésnek bizonyult. Ez azonban csak félig köszönhető magának Milánónak, félig pedig a város közelében található Comói-tónak, ahol a négyből két napot töltöttünk a Kedvessel.
A Comói-tó egyik déli csücske, Como San Giovanni alig egyórás vonatozással elérhető Milánóból. Innen pedig gyalog és komppal folytattuk a barangolást.
Kiindulásnak, maga a Comói-tó gyönyörű. Az őt körülölelő dombokra felfutó, színes kis házakból álló falvak szintén. A környéken számos túra- és sétaút található, ezekből néhányat ki is próbáltunk. De a legszebb élményünk egy régi tóparti villa lett: a Villa del Balbianello.
Emlékszel ama ikonikus jelenetre a Star Wars második részében, amikor Anakin és Padmé egy meseszép naboo-i tó partján beszélgetnek? Többek között arról, hogy a homok bemegy mindenhová. Bármit is gondoljunk a dialógusról, Anakin és Padmé szerelméről, vagy a Csillagok háborújáról, az a naboo-i táj csodás.
Nos, ennek a csodás tájnak a létező darabkái a Comói-tó partján vannak. Az a bizonyos vízparti villa pedig a lennói Villa del Balbianello. A Villa del Balbianello tulajdonképpen csak egy a számtalan tóparti villa közül. Ám azon ritka villák egyike, mely gyönyörűen berendezett, karbantartott és még látogatható is.
A komp Lennóban kötött ki, innen sétáltunk el a villáig egy hatalmas mediterrán parkon keresztül. A 40 perces séta után érkeztünk a kapuhoz, ahol jegyet váltottunk, és nagy örömünkre a borongós reggel is hamarosan napsütésesbe váltott.
Hirtelen a Naboo-n voltunk. A piros virágokkal díszített kőcsipkés korlátok, a víz fölé nyúló terasz, az oszlopos loggia, ahol Anakin állt feldúltan a semmibe meredve az a bizonyos rémálom után… El kell ismerni, a Villa del Balbianello erkélyeivel és teraszaival tökéletes választás volt egy romantikus jelenethez.
A 18. századi villa azonban más érdekességeket is rejt. Vezetett túra során ismerhettük meg a szobáit és rejtekfolyosóit, melyek többsége az utolsó tulajdonos, a milánói Guido Monzino emlékét őrzi. Monzino nagy utazó volt, ő vezette az első olasz Mount Everest expedíciót is, a ház pedig tele van utazásainak emlékeivel a világ minden tájáról.
Az épületeket föld alatti folyosó köti össze, így jutottunk el a konyhává alakított kápolnába is (igen, ahogy mondom, semmi tévedés 😀 ), ahol a vezetett túra befejeződött. Tettünk még egy sétát a napsütötte kertben és teraszokon, és elábrándoztunk róla, milyen lenne itt egy tóparti esküvő. Minden bizonnyal drága. Mindenféle további dilemmától megkímélt azonban minket a tény, hogy már úgyis házasok vagyunk.
Olvastad már a regényemet?
Az Úton egy harminchoz közeledő, kalandvágyó magyar lány útkereséséről szól, aki a világ végére megy, hogy megtalálja azt, amire valójában vágyik – na, meg még egy csomó kengurut, vombatot, krokodilt, harsányzöld vagy éppen vörös és kietlen ausztrál tájat.
