Bizony, ilyen ez. A lángolás nem tart örökké. (Két év, szakértők szerint.) A szenvedély mulandó. Nem lehet rá alapozni. Közös értékrend és célok kellenek. Örök hűség – sírig tartó, talpig nehéz. Az már valami. Sikítok. Nem! Ne múljék el az a lángolás! A szenvedély igenis része annak a betonbiztos alapnak, szenvedély nélkül kihűl a kapcsolat,…
Read more
– Türelmes. – De hát most sem vagy az. – Az más lesz, sok minden változik majd. – Ez igaz. De te azért az maradsz, aki voltál. Legalábbis remélem. Nagyon ijesztő az ellenkezője. – De érte képes leszek a türelemre. A legjobbat akarom neki. – Persze. De adni csak abból lehet, amid van. – De…
Read more
Verseket hoztam nektek megint, melyekben a tavasz öröme, reménye, szépsége lüktet. Szabó Lőrinc pedig most sem maradhatott ki. 😀 Szabó Lőrinc: Mi még? Mi volt szép? Mi még? Kapásból, s ahogyKína mondja: a Tízezer Dolog,az Egész Élet. Napfény, hópehely.Nőkből, lányokból még egy tízezer.Tízezer dal, kép, szobor. A tudás.A nagy Szfinx s a papírgyártó darázs.Tízezer álom,…
Read more
Utazás és olvasás. Két szenvedély, melyek gyerekkorom óta elkísérnek. Többek ezek pusztán hobbinál, az életem részei, belőlük nőtt ki sok minden más is az évek során. Beépültek a személyiségembe, és mára elválaszthatatlanok tőlem. Ők képesek újra meg újra fellobbantani azt a belső lángot, ami éppoly erős, mint amennyire szeszélyes és múlékony. Ami az élet szeretetét…
Read more
Mert tavasz van, és ilyen kedvem van. 🙂 És mert Radnótinak ezt a hangját korábban nem ismertem, ebben a versben először, és nagyon tetszik. Szabó Lőrinc szerelmes versei pedig nagyon közel állnak hozzám, lüktet bennük az érzelem, fájdalomtól őrült szenvedélyen át annyi minden felvillan, ebben a versben például a könnyedség és játékosság. Heltai Jenőt pedig…
Read more
Egyik legszebb élményünk az ausztrál útról egy egynapos hajókirándulás a Whitsunday-szigetre. Ez egy mesés trópusi homoksziget, és nem is az egyetlen a környéken. A Whitsunday-szigetek 74 darab homokszigetből áll, melyek Észak-Queensland partvonala mentén, a Nagy-korallzátony ölelésében találhatóak. A szigetek közül néhányon luxusszálloda komplexumokat húztak fel, nagy részük azonban lakatlan – és érintetlen! Emiatt nem is…
Read more
Sokan kérdezték tőlem tavaly, miért pont Ausztrália? Hiszen az olyan messze van, meg különben is, ott minden meg akar ölni. A válaszom erre mindig az volt: mert olyan különleges (és a kenguruk nem is ölnek meg, bár nagyot tudnak rúgni). Az a három hét, amit ott töltöttünk a Kedvessel, szinte álomnak tűnik visszatekintve. A különleges…
Read more
Ausztrália keleti partján a kék és zöld színek dominálnak. Óceán és esőerdő. A híres Nagy-korallzátony pedig szinte egybeölelkezik egy másik természeti csodával: a Daintree esőerdejével, ami az óceánpartig nyúlik, a mangrove fák nagy gyökerei dagálykor vízben áznak. Ez volt autós túránk legészakibb pontja. Olyannyira lenyűgözött ez az esőerdő, hogy egyik sétánk során kis híján lefejeltem…
Read more
Ausztrál utunk során Melbourne-ből indultunk észak felé a keleti part mentén, és Észak-Queensland volt az utolsó régió, amit meglátogattunk. Ez volt számunkra a legkülönlegesebb is. Ez az igazi trópus. Szeszélyes és veszélyes? Itt már nem kell annyira tartani a cápáktól, mivel megeszik őket a krokodilok. Az akár 6 méteresre is megnövő ún. saltwater crocodile ugyanis…
Read more
Az Elfújta a szél elvarázsolt. Beszippantott, magával sodort, alig tudtam letenni, és a végén úgy fájt elválnom tőle, mintha kedves barátot búcsúztatnék örökre. Igen, minden jó könyvet ilyen érzés elolvasni, mégsem lehet ezt az érzést megszokni. Tudtam, hogy el fogom olvasni a folytatását is. Az eredeti regénnyel ellentétben a Scarlett című folytatást nem Margaret Mitchell…
Read more
