Kedvenc olvasmányaim, 2020

Kedvenc olvasmányaim, 2020

Negyedik éve írom meg ezt az összegzést, és még mindig nagyon szeretem. Idén különösen sokat olvastam, aminek örülhetnék is, ha részben nem azért történt volna így, mert időnként meglehetősen elegem volt a valóságból, és a könyveken kívül máshova nem nagyon lehetett menekülni előle. De a regényekbe merülni jó választás amúgy, kutatások is bizonyítják, hogy hatékonyan csökkenti a stresszt. Ne a homokba dugd hát a fejed, hanem egy jó könyvbe!

A molyon idén elkezdett, és gondosan vezetett olvasmányaim listájának köszönhetően most először azt is meg tudom mondani, szám szerint hány könyvet olvastam 2020-ban: 48-at. Célkitűzésem pedig ezennel az, hogy jövőre ezzel ne akarjak versenyezni, mert nem a szám a lényeg, hanem minden más, amit az olvasmányok adnak.

Szóval jöjjön az a tíz, ami nekem idén a legtöbbet adta, egy-egy kedvenc idézettel kísérve. Némelyikről írtam már bővebben, azt belinkelem, némelyikről meg majd fogok. 🙂

Móra Ferenc: Aranykoporsó

„Az ember nem azt szereti, akit akar, hanem akit tud.”

Németh László: Gyász

„A rokon asszonyok, akik időnként el-elfogták, egész kereken megkérdezték: no, megvigasztalódtál már kicsit, Zsófink? – s félrefordított fejükből rengeteg szánalommal pislogtak rá. Zsófi tudta, hogy két hónap alatt nem illik kicsit sem megvigasztalódni, s azon volt, hogy éppolyan fejhangon feleljen, mint ők – nem olyan könnyű abba beletörődni, ángyi; előbb megöregszem én, mint beletörődjek.”

Szécsi Noémi: Finnugor vámpír

„– Te a fiúkat szereted vagy a lányokat?
– Nem is tudom – tűnődtem. – Se a fiúkat, se a lányokat. Nem nagyon szeretem az embereket.”

Szerb Antal: A Pendragon legenda

„Bölcsészdoktor vagyok, a fölösleges tudományok tudora, és mindennel foglalkozom, ami rendes embernek nem jut az eszébe.”

Günter Grass: A bádogdob

„Fehérre lakkozott kórházi vaságyam tehát mérce. Számomra még ennél is több: ez az ágy a cél, amelyet végre elértem, ez a vigasztalásom, sőt hitem is lehetne, ha a kórház igazgatósága megengedné, hogy némi változtatást eszközöljek rajta: szeretném magasabbra emelni a rácsát, hogy többé senki se férkőzhessen túl közel hozzám.”

Alessandro Baricco: Tengeróceán

„Ne gondold, hogy az élet olyan, amilyennek képzeled. A saját útján jár. Te meg a magadén. És ezek nem azonosak. Bizony… Nem mintha boldog akartam volna lenni, nem. Pusztán menekülni akartam… menekülni, igen: menekülni. Csak később jöttem rá, minek kell a kiindulópontnak lennie: a vágyaknak. Az ember azt hinné, más az, ami megmenti: a kötelesség, a tisztesség, az, hogy jó legyen. Nem. A vágyak mentik meg az embert. Ez az egyetlen, ami valódi. Velük megmenekülsz.”

Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene

„Végül is olyan könnyű összezúzni egy történetet. Megtörni egy gondolatsort. Összerombolni egy álomtöredéket, melyet olyan óvatosan hordoznak körbe, akár egy darab porcelánt. Hagyni, vele tartani, ahogy Velutá tette, ez a legnehezebb dolog.”

Elizabeth Gilbert: City of Girls (New York lányai)

„1940 New Yorkja! New York sosem lesz még egyszer ugyanolyan. Nem szeretném leszólni az 1940 előtti vagy utáni New Yorkot sem; a maga módján mindegyik figyelemre méltó lehetett. Ám ez olyan nagyváros, amely folyamatosan újjászületik minden egyes fiatal szemében, aki életében először érkezik ide. Így az a város, az a hely – amely abban a pillanatban csak nekem született újjá – sosem fog újra létezni. Örökké őrzi az emlékezetem, akárcsak az idő egy papírnehezékbe zárt orchideát. Az a város mindörökké az én tökéletes New Yorkom marad.”

Michelle Obama: Becoming (Így lettem)

„Ma már úgy gondolom, ez az egyik legfölöslegesebb kérdés, amelyet felnőtt gyereknek feltehet: “Mi leszel, ha nagy leszel?” Mintha a felnőttség lenne a végállomás. Mintha egy adott ponton valamivé válnánk, és ezzel vége is lenne.”

Yaa Gyasi: Homegoing (Hazatérés)

„– Kinek a történetét higgyük el akkor?
A fiúk némán ültek. Néztek rá, vártak.
– Azét hisszük el, akié a hatalom. Ő az, aki eljut oda, hogy leírja a történetet. Úgyhogy amikor a történelmet tanuljátok, mindig fel kell magatokban tennetek a kérdést: Kinek a története hiányzik nekem? Kinek a hangját nyomták el, hogy ez a hang hallatsszon? Amint ezt kitaláljátok, meg kell találnotok azt a történetet is. Onnantól rendelkezésetekre áll egy tisztább, noha még mindig nem tökéletes kép.”

Meséljetek, nektek mik voltak az idei kedvenceitek!

Ha érdekelnek az előző évi kedvencek is, itt megnézhetitek őket!

Ha tetszett, oszd meg:

 

One Response

  1. […] már tavalyi TOP 10 listát könyvekből, ahogy már az előző években is, magyarázat nélkül, csak egy-egy […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük