Nem szeretem a szokásos karácsonyi verses válogatásokat. Csupa csillámló hó, angyalka, szeretet a szívekben, zizegő selyempapír. “Harang csendül, / Ének zendül, / Messze zsong a hálaének…” No, persze, a szeretet ünnepe. De ebből egy idő után sok, hamisnak és giccsesnek érződik. A Karácsony nagyon ismert és szép Ady-vers, de miért mindig azt? (Direkt hoztam tőle…
Read more
Nem minden jó regény ragad magával már az első pillanatban, vannak, amikben néhány fejezetet küzdeni kell előbb. De vannak olyan felütések is, amik azonnal beszippantanak, frappánsak, stílusosak, magával ragadóak, és most ezekből hoztam el a kedvenceimet. Nem kellett sokat gondolkodnom, mert ha fejből nem is tudom idézni mindet, azt nem felejtettem el, melyik regények nyitánya…
Read more
Mostanra tényleg megérkeztem, lélekben is. Legalábbis a hosszú érzelmi hullámvasút, ami őrülten száguldott lentről fel, majd fentről le, naponta vagy hetente váltogatva a szárnyalást a zuhanással, mintha lelassult volna. Egyre természetesebb, hogy itt vagyok, hogy milyen itt lenni, de azért még nagyon élesen látom a különbségeket, hogy milyen volt máshol. Nézem a két évvel ezelőtti…
Read more
Csendes, csillogó víztükör. A környező domboldalakon a fák sűrű zöldje közt házak bújnak meg, az öbölben csónakok és kisebb hajók ringatóznak. Ez Elvina Bay, Sydney egyik legészakibb negyede, mely a város ötmilliós lakosságához nagyjából 80 fővel járul hozzá. Elvina Bay csak hajóval közelíthető meg, valamint egy majdnem három kilométeres erdei körtúrával. Mi az utóbbi során…
Read more
Elmúlt az ősz, de nem is érzem. Pontosabban, nem érzem ősznek. A növényzet nagy része örökzöld, virágok nyílnak most is sok bokron és fán, nincsenek sárga és vörös színek, sem levélhullás. Az óceán kéken csillog a napsütésben, bár a vize már hideg a fürdéshez. Hűvösebb az idő, de még így is sokszor eléri a húsz…
Read more
Mindig is szerettem az irodalmat, és ebbe az iskolai irodalom órák is beletartoztak. Voltak mégis olyan költők és írók, akiktől idegenkedtem, és nem igazán tudtam egy versüket sem megszeretni. Igen, Ady volt az egyik ilyen. A másik meg József Attila. Ehhez képest az idő múlásával mindketten a legkedvesebb költőim sorába léptek. Közel férkőztek hozzám azok…
Read more
A három hónapos szerelmi vallomásom után hetekig szinte minden nap esett az eső. Általában nem egész nap, hanem naponta több felhőszakadás és napsütéses időszak váltogatta egymást. Nyilván, ha elindultunk valahova, mondván, végre süt ki a nap, mire odaértünk, biztosan beborult, és a nyakunkba szakadt az ég. Dramatikus, ez a legjobb szó az időjárásra. Ha jön…
Read more
Ausztráliai könyvtári beiratkozásom eddig számtalan új mesekönyvvel töltötte meg az otthonunkat, de az egyik első könyv, amit a magam számára kölcsönöztem, egy történelmi regény lett, mely a 19. századi Sydney-be repít vissza. Valójában nem olvastam, hanem hangoskönyvként hallgattam, ami annak a bizonyítéka, hogy mennyire szeretnék olvasni, és mennyire kevés időm volt nyugton ülni egy helyben…
Read more
Azok az írások, amik arról szólnak, hogyan juss e-könyvekhez ingyen, nos, azok általában teljesen figyelmen kívül hagyják ezen könyvek szerzőinek érdekeit és jogait, hogy finoman fogalmazzak. Itt az ideje ezen változtatni. Mert van ám etikus módja is annak, hogy ingyen juss e-könyvhöz, és ezt mindig mindenki tudta is, csak valamiért az e-könyveknél nem kézenfekvő ez…
Read more
Elmúlt a nyár. Pontosabban, hivatalosan már február végével elmúltak a nyári hónapok, de a nyári időjárás szinte március végéig kitartott. Három hónap elteltével pedig beköszöntött számomra a rózsaszín ködös szerelem időszaka. Nem vicc, nászutas szakasznak hívják a külföldre költözés lélektanával foglalkozó pszichológusok is. Tudom, ez az érzés sem fog örökké tartani, ahogy a kezdeti erős…
Read more
